2011. május 6., péntek

Fehér szemét

Kora negyvenes fehér nő (a Nagyi) mellette a maximum  17 éves fehér lánya (az Anyu) és előttük a szakadt babakocsiban az ifjú trónörökös (az ő színe már változó), a szigetország büszkesége. A két nő egyforma magas, egyformán elhízott, genetikai rokonságukat pedig tovább hangsúlyozzák, hogy ugyanolyan olcsó farmert és melegítőt hordanak, a hajuk általában ugyanúgy van befonva és/vagy befestve valamilyen extrém színre és természetesen a seggük közepéig ér.

Az Egyesült Királyság igen gyakori jelensége ez a megesett lányról és a legjobb barátnőjéről, az anyjáról - akik mindenféle férfi jelenléte és segítsége (ha nem számítjuk az államtól kapott lakást és havi APAnázst) nélkül fogják felnevelni a "közös" gyereküket.

Őket szoktam félig viccesen, félig undorodva "fehér szemétnek" csúfolni. Korábban már írtam a népes bevándorló családokról, ahol egy-egy megtermett ősanyán fürtökben lógnak a csecsemők és körülötte rajzanak a tavalyi ivadékok. Viszont a nagyi-anyu-gyerek családmodell tipikusan angol, fehér jelenség - gondolom lehet sejteni ezeknek az embereknek az iskolázottságát, céljait és úgy általában az életben való elhelyezkedését.

Persze csak azért, hogy egy jót gyűlölködjek, nem törtem volna meg a blogom titokzatos hallgatását. Négy hete az új boltomban ellopták az összes magyar papírom, azóta heti rendszerességgel járok a Magyar nagykövetségre - amiről külön is lehetne értekezni, de majd máskor... vagyis soha. Ma is oda igyekeztem, hogy még a déli zárás előtt le tudjam adni a fényképemet, ami az átmeneti útlevelemhez kell, amikor megjelent előttem a bejegyzés elején vázolt csodás trió néhány száz méterrel a nagykövetség előtt. Nem különösebben figyeltem őket, viszont valósággal sokkolt, amikor 5 perccel utánam megjelentek a nagykövetségen és magyarul folytattak mélyenszántó eszmecserét - azt hiszem valami műköröm volt a téma. A következő sokk az volt, amikor a babakocsiból kiemelt kis angol állampolgár ázsiai típusú szemeit megláttam! Később akarva- akaratlanul hallottam, ahogy a nagykövetségen dolgozó hölgynek szinte sértve a szemébe vágják - természetesen együtt, hiszen a gyereklány anya a Nagyi nélkül semmit nem tud elintézni, hogy egyedülállók (!!), nincs a gyereknek apja, vagyis hazament - vélhetőleg Ázsia egyik boldogabb országába.

Vagyis íme, a modern 21. századi családmodell. Remélem, mire hazamegyek, otthon is megszokott jelenség lesz.